Kaštel Dežanovački

Kaštel Dežanovački
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Dežanovac
Jogállás	falu
Irányítószám	43506
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	36 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	150 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 33′ 16″, k. h. 17° 05′ 53″45.5543, 17.098145.554300°N 17.098100°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 16″, k. h. 17° 05′ 53″45.5543, 17.098145.554300°N 17.098100°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaštel Dežanovački témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kaštel Dežanovački falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 43, közúton 59 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 11, közúton 16 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Čavlovica-patak és a 26-os számú főút mentén fekszik.

Története

Területe a történeti források szerint valószínűleg már a középkorban lakott volt, hiszen feltételezhetően itt, vagy a közvetlen közelében feküdt a középkori Szentlélek. Első írásos említése 1320-ból származik, amikor akkori Szentlélek birtokosa a Pekry család Anna nevű lányával a birtok egy részét Kasztellánfy Péternek adta hozományul. Plébániáját 1334-ben „Item sancti Spiritus de Clechkouichi” alakban említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között.^[2] A plébániatemplom a Szentlélek tiszteletére volt szentelve. 1402-ben „Zenthlelek” néven említik. A 15. században és a 16. század elején az akkori Szlavónia egyik legjelentősebb nemesi családja, a Kasztellánfy (másképpen Kastelanovich) család birtoka volt, akik várat is építettek ide. A vár utolsó írásos említése 1527-ben történt, amikor Frangepán Kristóf felgyújtotta, nehogy a török támaszpontként használja fel. Ezután már nem építették újjá. A család itteni birtokközpontjáról a Szentléleki előnevet használta. 1501-ben Imre nevű plébánosát is megemlítik „Emericus plebanus de Zenthlelek” alakban. A többi szlavóniai várhoz hasonlóan 1542-ben foglalta el a török. A család már a török hódítás előtt a Varasd közelében fekvő bikszádi birtokára menekült, ahol nem sokkal később kihalt. Nevük azonban később is fennmaradt a szomszédos Dežanovac régi nevében, melyet még a 18. században is Kaštelnak neveztek.

A mai falu a 20. század elején keletkezett erdőirtással. Helyén évszázadokig a Kreševina-erdő volt. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 37%-a cseh, 35%-a horvát, 10%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 45 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

Szentlélek középkori várának és az azonos nevű településnek a helye egyelőre ismeretlen. A történészek többsége egyetért abban, hogy valahol a mai Dežanovac területén állt. Josip Boesendorfer a várat a régi dežanovaci temető közelébe helyezi, mert ott sok téglát és vakolattöredéket, valamint fegyverek maradványait találták. Ugyancsak sok tégla és cserépmaradvány került elő Kaštel Dežanovičkitől északra egy széles, kiemelkedő területen a mezőgazdasági művelés során. A várat valószínűleg téglából és döngölt földből építették és a hely meghatározása mellett szólhat a falu Kaštel neve is. Mindazonáltal a kérdés ma is nyitott.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)