Goveđe Polje
| Goveđe Polje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Dežanovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43506 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 73 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 17° 05′ 19″45.5167, 17.088745.516700°N 17.088700°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 17° 05′ 19″45.5167, 17.088745.516700°N 17.088700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goveđe Polje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Goveđe Polje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 47, közúton 64 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 13, közúton 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Bela-patak jobb partján fekszik.
Története
A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Govegie Polie” néven találjuk. Neve marhákkal legeltetett mezőt (tulajdonképpen Marhamezőt) jelent.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Govegyepolye” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Govegyepolye” néven 53 házzal és 262 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 245, 1910-ben 534 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú magyar lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a magyar, 43%-a szerb, 4%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 66%-a szerb, 16%-a magyar, 5%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 222 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 245 | 353 | 366 | 507 | 495 | 534 | 528 | 527 | 486 | 483 | 400 | 330 | 241 | 202 | 140 | 100 |
Nevezetességei
Szűz Mária szentéges szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1931-ben építették. Kisméretű épület, a hajónál szűkebb, négyszögletes szentéllyel. A harangtorony a délkeleti homlokzat előtt áll, piramis alakú toronysisak fedi. Ma eléggé rossz állapotban van.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 212. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
