Vörösvágás

Vörösvágás (Červenica)
A templom.
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1427
Polgármester	Marta Pavlinská
Irányítószám	082 07
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
Népesség
Teljes népesség	1033 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	578 m
Terület	17,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 53′ 13″, k. h. 21° 27′ 02″48.887, 21.450648.887000°N 21.450600°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 13″, k. h. 21° 27′ 02″48.887, 21.450648.887000°N 21.450600°E
Vörösvágás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösvágás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vörösvágás (szlovákul: Červenica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 25 km-re délkeletre fekszik.

Története

A települést a 14. században a német jog alapján alapították. Első írásos említése 1427-ben az adóösszeírásban „Vereswagas” alakban történt, amikor 62 portája adózott. A 16. és a 18. század között határában higanyt bányásztak. A 18. században a kincstár tulajdona. A 18. századtól 1922-ig határában opált bányásztak. 1787-ben 69 házában 503 lakos élt. A 18. század végén határában kiterjedt tűlevelű erdők és halastavak voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VÖRÖSVÁGÁS. Cservenicza. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Eperjeshez 1 1/4 mértföldnyire; határja néhol nehezen míveltetik, de jó, legelője, erdeje, és réttye elég van, Opál kövek is találtatnak vidékjén.”^[2]

1828-ban 70 háza és 536 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, illetve az opálbányában dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vörösvágás, (Cservenicza), Sáros v. tót f. Eperjeshez dél-keletre 2 1/2 mfld. 147 romai, 40 g. kath., 329 evang., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. Sok pisztrang. F. u. a kamara. Ezen helységet egész Europában nevezetessé teszi opálbányája, mellyben igen szép s különféle szineket játszó nemes opalkő ásatik, melly talán az egész világon legszebb.”^[3]

Hitelszövetkezetét 1910-ben alapították.1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

A háború után lakói Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 576-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 706 lakosából 484 szlovák és 220 cigány volt.

2011-ben 883 lakosából 497 szlovák és 354 cigány.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma eredetileg a 14. században gótikus stílusban épült, 1733-ban és 1809-ben átépítették.
• Szlovákiai opálbányák^[4]

Jegyzetek

Források

• Semrád, Peter - Krchnáková, Lucia 2008: O prenájme opálových baní v Dubníku Gabrielom Fejérvárym v rokoch 1830-1845 vo svetle niektorých menej známych skutočností. Montánna história 1.

További információk

• E-obce.sk
• Községinfó
• Vörösvágás Szlovákia térképén

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösvágás témájú médiaállományokat.