Vághy Kálmán

Vághy Kálmán
Személyes adatok
Születési dátum	1897. december 31.
Születési hely	Szolnok, Magyarország
Halálozási dátum	1950. július 30. (52 évesen)
Halálozási hely	Vecsés, ?
Állampolgárság	magyar
Edzőség
Időszak Klub 1942–1943 Magyarország
Sablon • Wikidata • Segítség

Vághy Kálmán (Szolnok, 1897. december 31. – Vecsés, 1950. július 30.) labdarúgóedző, 1942 és 1943 között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

Családja

Vághy Kálmán és Bayer Julianna fia. 1918. augusztus 25-én Budapesten feleségül vette Nagy Gizella Annát, Nagy Máté és Kotek Terézia lányát.^[1] (A menyasszony első unokatestvére volt a Szarajevóban meggyilkolt trónörökös feleségének, Chotek Zsófiának) Gyermekeik: Zsuzsanna (1919) és György (1926).

Életútja

Vecsésen és Budapesten tanult. 1915-ben önként jelentkezett a frontra, elvesztette bal csuklóját. Elvégezte a tiszti iskolát, majd százados lett. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselőjeként dolgozott az 1920-as években. 1932-től mint a Vecsési Ipartestület jegyzője és tagja működött. 1930-as évek elejétől 1944 végéig a Honvédelmi Minisztérium vezérkari századosa volt. Részt vett mint színész és rendező a Vecsési Ifjak Műkedvelő Gárdájának és a Széchenyi Önképző Körnek a munkájában.

1921-től a Közép-magyarországi Labdarúgó Szövetség (KÖLASZ) elnöke, majd az MLSZ bírói testületének tagja, később pedig főtitkára lett. 1936-ban ő készítette fel és kísérte el a berlini olimpiára a magyar labdarúgó válogatott csapatot. 1942. november 1. és 1943. november 7. között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. Mérlege öt győzelem és egy vereség volt.

A német megszállást követően is kapcsolatban állt magyar ellenállási mozgalom (MFM) résztvevőivel, Dr. Soós Gézával, Sztehlo Gáborral, Komoly Ottóval és Raoul Wallenberggel is. 1944-ben a saját és családja életét kockáztatásával segített katonai futárautóval élelmet szállítani Vecsésről a budapesti gettóba zárt zsidók számára.

A statárium ellenére se a nyilasoknál, se a németeknél nem árulta be senki. 1944. október 15-én a vezérkari főnök utasítására ővele küldték el a Magyar Rádióba a Horthy-proklamáció szövegét. A nyilas hatalomátvételt követően nyugatra menekült a vezérkarral együtt. Előbb Kőszeg felé vette az irányt, majd továbbment Metzenbe, itt találkozott a feleségével. 1945-ben francia hadifogságba került, súlyos vesebetegséggel szabadult egy évvel később.

Hazatérése után korábbi szolgálati lakásába egykori cselédasszonya nem engedte be a személyes holmijaiért sem. Horthy Miklóshoz kapcsolódó vezérkari múltja és a francia hadifogság miatt elutasították jelentkezését a magyar néphadseregnél is. B listára tették és az MLSZ-től is elbocsátották. A kommunista hatalomátvétel után a sportegyesületi edzőségtől és a színjátszástól is eltiltották. Koholt vádak alapján került bíróság elé Kéry Kálmánnal együtt. Hiába tanúsította egy, a budapesti gettót megjárt zsidó házaspár, Fischer Artúr és felesége, hogy élelmet szállított nekik, a recski munkatáborba került Kéryvel együtt. Büntetése letöltésének megkezdése előtt egy nappal hunyt el Vecsésen veserákban.

Statisztika

Mérkőzései szövetségi kapitányként

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1942. november 1.	Budapest, Üllői úti pálya	Magyarország	3 – 0	Svájc	barátságos	-
2.	1943. május 16.	Genf, Charmilles Stadion	Svájc	1 – 3	Magyarország	barátságos	-
3.	1943. június 6.	Szófia, Junak Stadion	Bulgária	2 – 4	Magyarország	barátságos	-
4.	1943. szeptember 12.	Stockholm	Svédország	2 – 3	Magyarország	barátságos	-
5.	1943. szeptember 15.	Helsinki	Finnország	0 – 3	Magyarország	barátságos	-
6.	1943. november 7.	Budapest, Üllői úti pálya	Magyarország	2 – 7	Svédország	barátságos	-
	Összesen			-	mérkőzés		-	gól

Jegyzetek

Források

• dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  
• Adatlapja a www.magyarfutball.hu oldalon
• vecsesikonyvtar.hu