Tulnik
| Tulnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 53′ 31″45.325, 17.89245.325000°N 17.892000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 53′ 31″45.325, 17.89245.325000°N 17.892000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tulnik falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 17, közúton 23 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, a Pozsegáról Diakóvárra menő főúttól északra, a Dilj-hegység északi lejtőin és a Longya mellékvize a Jeličinac-patak völgyében fekszik.
Története
A falutól keletre a „Mula i Kršnjak” nevű régészeti lelőhelyen[2] történelem előtti települések maradványait találták meg. Ezen a területen nyolc halomsír található, melyek a Pozsegai-medence peremén található Longya-pataktól a Dilj-hegység lejtőjéig sorakoznak. Átmérőjük 20-tól 70 méterig, magasságuk 2-től 8 méterig terjed. A halomsírok közelében két nagyobb történelem előtti település nyomai látszanak, mely közül az egyik a rézkori Lasinja kultúrához, a másik a késő bronzkori urnamezős kultúrához tartozik. A települések egyértelmű bizonyítékai a házak maradványai, a cseréptöredékek és az itt talált bronztűk. Ezen a lelőhelyen a további régészeti feltárások még több értékes lelettel kecsegtetnek.
A falut helyiek Tulnicinak nevezik és így szerepel a régi iratokban is. Hivatalos neve viszont Tulnik, ahogyan első említésekor 1545-ös török defterben szerepel. A középkori forrásokban nem találunk Tulnik nevű falut, ezért elképzelhető, hogy ekkor még más neve volt.[3] A népi hagyomány a falu nevét úgy magyarázza, hogy a Ruševóról a hegyi ösvényen Vrčindolba menő ferences barátok a falu felett fújták (tulio) meg kürtjüket jelezve, hogy a nép gyűljön össze az istentiszteletre. Ezt a hegyi ösvényt ma is „Fratrova staza”-nak, azaz barátok ösvényének nevezik.[4]
1698-ban „Tulniczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[5] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. 1702-ben 9, 1730-ban 12, 1746-ban 20 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Tulniki” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tulnik” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tulnik” néven összesen 26 házzal, 209 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A 19. században Morvaországból cseh nyelvű lakosság telepedett ide.
A településnek 1857-ben 218, 1910-ben 254 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 8%-a cseh, 1%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 22, többnyire idős lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 218 | 219 | 193 | 209 | 199 | 254 | 244 | 251 | 192 | 186 | 171 | 132 | 70 | 50 | 35 | 22 |
Nevezetességei
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 18. században épült. Először 1730-ban említik, tornyát 1760 körül építették. Körülötte található a falu temetője. Ma a falutól északnyugatra emelkedő magaslaton elhagyottan, romos állapotban áll.[10]
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: ROS-505.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Hrvatski planinar 1898. évi 2. szám 24. oldal
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 696. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 30. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Kép az épületről.
Források
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
- Hrvatski planinar folyóirat 1898. évi 2. szám (horvátul)
- Pozega.eu: Nije ih pozvalo zvono sa zvonika kojeg više nema, ali su brojni došli na ognjište svog djetinjstva da proslave Nebeskog zaštitnika sv. Petra i Pavla: „Kuća ima, ali nas nema” (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
Horvátország-portál
Földrajzportál
