Rábapordány

Rábapordány
Rábapordány hősi halottainak emlékműve háttérben a Szent András apostol templommal
Rábapordány címere Rábapordány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Csornai
Jogállás	község
Polgármester	Visy László (független)[1]
Irányítószám	9146
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	934 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	45,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″47.5667, 17.333347.566700°N 17.333300°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″47.5667, 17.333347.566700°N 17.333300°E
Rábapordány Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Rábapordány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábapordány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rábapordány község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Csornától 9 kilométerre délkeletre található. A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes út menti nyárfasorok szabdalnak.

Megközelítése

Közúton a legegyszerűbben a Győr és Sopron közt húzódó 85-ös főút felől, Csorna előtt, a döri elágazásnál dél felé letérve, Dör községen át a 8422-es úton érhető el. A község főutcája a belterületén kelet-nyugati irányban végighúzódó 8423-as út, ezen közelíthető meg Bágyogszovát és Szilsárkány felől.

Vasúti megállóhelye is van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.

Története

Szláv személynévből származó nevét^[3] egy 1351-es okmány említi először "possessio Pardan" formában.

A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsaiak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak.

Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.

A 20. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába.

Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül.

A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.

Az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak.

• 
  Kőkereszt a templomkertben
• 
  Az iskola épülete
• 
  Szent András apostol templom
• 
  Templomkert
• 
  Hősi emlékmű

Mai élete

Rábapordány Község Önkormányzata biztosítja az önkormányzati hivatal, a Mini Bölcsőde, az óvoda és a közművelődési intézmény működtetését. A településen alsó tagozat működik. Az egészségügyi szolgáltatások megléte 1 vegyes háziorvosi körzet (Dör, Pásztori, Rábapordány, Szilsárkány, Sopronnémeti), védőnői és iskola-egészségügyi ellátás üzemeltetésével biztosított. A gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, étkeztetés és házi gondozás szociális alapellátások helyben elérhetők, ezen kívül a községben önkormányzati épületben fiókgyógyszertár működik. Alapvető feladatként köztemetőt tart fenn és üzemeltet, a belterületi utak 100 %-ban aszfaltozottak, községgazdálkodási és karbantartási feladatait (hó-eltakarítás, közterületek rendben tartása stb.) maradéktalanul ellátja.

A településen az alábbi civil szervezetek működnek:

• Fáklya Tűzoltóegyesület Rábapordány
• Magyar Vöröskereszt Rábapordányi Alapszervezete
• Magyar Máltai Szeretetszolgálat Rábapordányi Alapszervezete
• Rábapordányi Polgárőr Egyesület
• Rábapordányi Testépítő Egyesület
• Rábapordányi Kulturális és Szabadidős Egyesület
• Rábapordányi Nótakör
• Rábamenti Vadásztársaság
• Rábapordányi Horgász Egyesület
• Rábapordányi Iskola Diákjaiért Alapítvány

Alapvető kereskedelmi és vendéglátó egységekkel rendelkezik a település, ahol több magán szálláshely is működik.

A legnagyobb helyi munkalehetőség a településen működő Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., valamint a Mészáros Húsfeldolgozó vállalkozások, de a lakosság jelentős része így is Csorna, Győr és Mosonszolnok településekre ingázik. A nyilvántartott álláskeresők száma minimális. Mindez köszönhető a régió fejlettségének, melynek legfontosabb eleme az iparterületek fejlesztése, illetve a régióba való letelepedésük.

Rábapordány az utóbbi években fejlődésnek indult. Az önkormányzat sikeresen pályázott a település arculatának kedvező alakulásához feltétlenül szükséges középületek, közintézmények korszerűsítésére, felújítására és a különböző fejlesztések, beruházások megvalósítására. A vállalkozói kör is jelentős létesítményekkel (pl. új építésű, korszerű sertésteleppel) gazdagítja a községet. Rábapordány egyre tisztábban kirajzolódó jövőképet, egyre több felmutatható eredményt tud magáénak, amit az önkormányzat fejlesztésein túl az ipari termelő vállalkozások fejlődése, megerősödése is alátámaszt. Az oktatás, a kultúra, az egészségügyi és szociális ellátás minőségi javulása és további javítása, a szellemi, kulturális és a sportélet fejlődése szintén elősegíti ezt a folyamatot. A sikeres megvalósítás legfontosabb követelménye hogy a lakosságot, a civil szervezeteket és a vállalkozásokat ráébresszék arra, hogy a közvetlen, vagy közvetett közreműködésük nélkül az önkormányzat erőfeszítései önmagukban nem elegendőek.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Balogh Károly (független)^[4]
• 1994–1998: Dr. Balogh Károly (független)^[5]
• 1998–2002: Szabados László (független)^[6]
• 2002–2006: Balogh Zsolt (független)^[7]
• 2006–2010: Pásztorné Szakács Gabriella (független)^[8]
• 2010–2014: Pásztorné Szakács Gabriella (független)^[9]
• 2014–2019: Visy László (független)^[10]
• 2019–2024: Visy László (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 1,1%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 1,6% (20,7% nem nyilatkozott).^[11]

Látnivalók

Római katolikus templom

A templom 1867-ben épült. 1912-ben kereszthajóval bővítették, s ekkor kapta második, kisebb tornyát is. A templom falfestményeit Samodai József készítette.

Késő barokk kőkereszt

A különös szépségű kőkeresztet 1804-ben állították.

Büszkeségpont

1956-os emlékművet és büszkeségpontot adtak át Rábapordányban, a helyi általános iskola előtti emlékparkban. A projekt megvalósulását az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

Érdekesség, hogy az út Kelet – Nyugati irányba fut, amely mellé az emlékmű készült, éppen ezért a tervezés során fontos szempont volt a Budapest felé néző tájolás. A terveket Gloria von Berg bárónő és Árpási Tamás szobrászművész készítette. A 60. évforduló tiszteletére az igényes térburkolaton felül 1956 egyik, a tömeg által skandált jelkép követelését, a Kossuth – címert valósították meg a tervezők.

Az emlékműt illetve a címert oly módon osztották meg a tervezők, hogy az egyik részt vízszintesen helyezték el, a másik részt 30 fokos szögben megdöntve állították az aljzatra. A talapzaton egymástól elforgatva áll a két fél címer, az ország megosztottságát mutatva.

Az emlékmű fekete gránit burkolata a forradalom és szabadságharc leverése miatti gyászt, a két fél címert összekötő rész vörös színű burkolata a piros vért szimbolizálja az 56'-os események hőseinek tiszteletére.

A sokak által viselt Kossuth-címeres kitűző nemzeti önérzetet, a jövőbe vetett hitet, a hatalommal való szembenállást szimbolizálta, egyben 1848/49 emlékét idézte.

Források

• Pájer Imre: Rábapordány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
• Bedécs Gyula: Rábapordány. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
• Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008

Hivatkozások

További információk

• A Pápa-Csorna vasút oldala