Pozsonyi Szent Márton prépostság

Pozsonyi Szent Márton prépostság egykori társaskáptalan az esztergomi főegyházmegyében.

Első okmánybeli nyomát Kálmán magyar király 1100-iki dekretumában találjuk, ahol nagyobb prépostságként említik, melynek a vas és víz által való itélethozás gyakorlata megengedett.^[1]

1204-ben már létezett a káptalan a várban. Kerek-templomát a Szentséges Üdvözítő (S. Salvator) tiszteletére szentelték. A Képes krónikában látható. Legalább a 13. századtól kezdve adott ki hiteles érvényü okleveleket s prépostja püspöki törvényhatósággal bírt, mígnem III. Honoriusz pápa (1216-1227) 1221-ben engedélyezte, hogy a káptalan a váraljába települjön át, ekkor került az esztergomi érsek fennhatósága alá, és új templomot kezdtek építeni. 1271-ben II. Ottokár cseh király a templomot is feldúlta. 1277-ben hiteleshely, neve: Szentséges Üdvözítőről és Szent Mártonról nevezett prépostság. A pozsonyi prépost többi jogai közé hajdan az is tartozott, hogy az esztergomi érsek helyettese volt, Pozsony városának választott plébánosát megerősíthette, s a megürült pozsonyi kanonoki állásokat betöltethette. A prépost a pozsonyi kerület főesperese volt, akihez a pozsony városi, nagyszombat városi, bazini, somorjai, dunaszerdahelyi, malackai, stomfai, szepci, szeredi, szomolányi és nagyszombati alesperesi kerületek tartoznak. A pozsonyi társaskáptalan a préposttal együtt 13 tagból állt.

Könyvtára a Szent Márton-templom tornyában lehetett, ahol a 15. századi könyvtárnak és a későbbi gyarapodásnak 2000-ben is őrizték jelentős maradványait. Ez az egyetlen a középkori Magyarország káptalani könyvtárai közül, amelynek állományából jelentékeny rész maradt fenn eredeti helyén. Az 1425-ös vagyonleltár könyv-jegyzéke jórészt a káptalan 14. századi szerzeményeit tartalmazza. Az 1435-ös vagyonleltár 171 kötetet ír le. A kódexek majdnem fele liturgikus könyv, de jelentős a kánonjogi könyvek száma is, amit nemcsak a káptalani tagok jogi teendői indokoltak, hanem az is, hogy Veszprémben (?) komoly jogi oktatás is folyt. Egy 1472-es leltár töredékein a kanonokok könyv-kölcsönzéseit igazoló feljegyzések olvashatók, ezek a középkori könyv-használat fontos dokumentumai.

Kör alakú (34 mm) pecsétjén (valószínűleg 12. század) kéttornyos templom-épület fölött Krisztus félalakja, jobbját áldásra emeli, bal kezében könyv. Körirata pálcák között: SIGILLVM • ECCLESIE • SALVATORIS • POSONIENSIS.

A pozsonyi Emericanum gondozója volt.

Prépostjai

• 1302-1309 Seraphinus
• 1311 Philippus
• 1317-1320 Albertus
• 1323-1328 Dörögdi Miklós
• 1331-1332 Piacenzai Jakab
• 1333 Széchényi Mihály
• 1342 Humbertus
• 1343 Pusterlai Vilmos
• 1352 Balázs
• 1358 Márton
• 1372 Elderbachi Purckhard
• 1374 Péter
• 1381 Zámbó Lőrinc
• 1402 Uski János
• 1404 Sennberg János
• 1408 Juvar János
• 1422 Sóvári Soós László
• 1429 Seiffriedus
• 1432 Hamelburgi János
• 1445 Privigyei Mihály
• 1455-1484 Schomberg György
• 1486-1495 Sánkfalvai Antal
• 1502-1513 Sánkfalvi Zele Miklós
• 1514 Zaremleny Ferenc
• 1515-1521 Balbi Jeromos
• 1522 Aczél Ferenc
• 1526 Újlaki Ferenc
• 1555 Draskovits György
• 1563 gróf Forgách Ferenc
• 1575 Radéczy István
• 1585 hetesi Pethe Márton
• 1586 Monoszlay András
• 1602 Náprági Demeter
• 1609-1616 gróf Pálffy István lemondott
• 1618-1625 Balássfy Tamás
• 1625-1636 filistáli Dávid Pál
• 1630 trakostyáni Draskovics György
• 1635 orbovai Jakusits György
• 1637 Kopcsányi Mihály
• 1646 Kisdy Benedek
• 1648 Püsky János
• 1651 Rohonczy István
• 1653 Lamody Mihály
• 1654 Tarnóczy Mátyás
• 1655 Zongor Zsigmond
• 1658 gróf Pálffy Tamás
• 1660 Szentgyörgyi Ferenc
• 1663 Szegedy Lénárt
• 1669 gróf Pálffy Tamás (másodszor)
• 1679 Kálmánczai János
• 1685 Szenczy István
• 1697 Nádasdy Miklós
• 1698 gróf Volkra Ottó János
• 1712 gróf Csáky Imre
• 1733 gróf Forgách István Pál
• 1747 kolai Zbiskó Károly
• 1755 Batthyány József
• 1760 báró Bajtay Antal
• 1773-1776 gróf Berchtold Ferenc
• 1778 Felbiger János
• 1788-1790 üres
• 1790 báró Dujardin Károly
• 1794 Sóder János
• 1809 Zimányi Ignác
• 1823 Straiter József
• 1827 gojzesti Madarassy Ferenc
• 1839 Adamkovits Mihály
• 1846 csebi Pogány Béla
• 1858 Viber József
• 1866 Jekelfalussy Vince
• 1867 kisfaludi Lipthay András
• 1872 Rónay Jácint
• 1890 Dankó József
• 1895 Knauz Nándor
• 1898 báró Horeczky Ferenc
• 1905 Komlóssy Ferenc
• 1915 Koperniczky Ferenc

Irodalom

• Dujardin Károly megírta három kötetben a pozsonyi káptalan történetét, mely azonban kéziratban maradt
• Új Magyar Múseum 1856, 161.
• Ipolyi Arnold: A pozsonyi káptalan XIV. század-beli könyvtára
• Knauz Nándor 1870: A pozsonyi káptalannak kéziratai. Strigonii
• Ortvay Tivadar 1892-1912: Pozsony város története. Pozsony. (kanonok-névsor 1300-1527; káptalani kiadványok 1300-1525)
• Pallas Nagylexikon
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség 1904 Pozsony vármegye
• C. Tóth Norbert – Lakatos Bálint – Mikó Gábor 2014: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). ISBN 978 963 08 7391 8
• Rastislav Luz 2018: Účtovné registre Bratislavskej kapituly 1417-1529. Bratislava

Jegyzetek

Források

• Magyar Katolikus Lexikon
• C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája, 1204–1462; ford. Csiba Balázs;Kódex Könyvgyártó Kft., Bp., 2020 (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam)