Magyar kultúra
![]() | Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
Magyar kultúra minden olyan kultúra, mely bármely módon a magyar néphez köthető. Nagyfokú vándorlás miatt ez nem csak a Magyarország területén gyakorolt kulturális univerzálékat jelenti, hanem az egész világon megtalálható. A magyar kultúra a kereszténységben gyökerezik, amelyet erős családi értékei, történelmi hagyományai és jól megőrzött népi gyakorlatai hangsúlyoznak. A magyar néphagyományok közé tartozik a tánc, a zene, a hímzés, a díszített fazekasság, a mesék és a mitológia. A magyar népzene szerves része a magyarországi zenei kultúrának. A hagyományos népi hangszerek közé tartozik a citera, cimbalom, doromb, duda, kanászkürt, koboz, mandolin, tambura, tekerő, töröksip és ütőgardon.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a5/Matthias_Church_-_Interior_-_Castle_Hill_-_Buda_Side_-_Budapest_-_Hungary_-_02.jpg/220px-Matthias_Church_-_Interior_-_Castle_Hill_-_Buda_Side_-_Budapest_-_Hungary_-_02.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Liszt_koncertteremben_Theodor_Hosemann_1842.jpg/220px-Liszt_koncertteremben_Theodor_Hosemann_1842.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Jozsef-Attila-szobra-P8230156.jpg/220px-Jozsef-Attila-szobra-P8230156.jpg)
Játék
A magyar játék formái kapcsolódnak a természethez, az életmódhoz. Ez főleg kisgyermekek játékszereinél figyelhető meg.
A kisgyermekek hagyományos magyar játékszerei elsősorban Magyarországon őshonos növényekből készülnek, különösen népszerűek a több kemény héjú termésből, magból – mint például bab, csonthéjasok – készült zenélő játékok, amelyek a társas játékoknak is eszközei. „Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró”. A felnőttek közt egyértelműen legnépszerűbbek a kártyajátékok, mint például a főleg Magyarországon gyártott, Schiller Tell Vilmos drámájának szereplőit ábrázoló Tell-kártyával (magyar kártya) játszott alsós kaláber, és talonmáriás, amit a Jókai-tarokkból is ismert egyik legnépszerűbb bemondásáról ultimónak, de általában csak ultinak neveznek, a kártyajátékokat sokan versenyszinten űzik.
Művészet
A magyar kultúra gyökereit a népművészetre vezetjük vissza. Legősibbek a magyar népzene, népmese, néptánc és népköltészet emlékeink.
Zeneművészet
![]() | Bővebben: Magyar népzene |
![]() | Bővebben: Magyar klasszikus zene |
![]() | Bővebben: Magyar könnyűzene |
A magyar zeneművészet legrégebbi emlékei a régi típusú magyar népdalok és gyermekdalok. Ezek a kvintkör kis részét használják, általában legfeljebb pentaton hangsorúak, a versszakok, a mondatokhoz hasonlóan többnyire ereszkedő szerkezetűek, zenetudományi kutatások utalnak arra, hogy ez az utóbbi tulajdonság a népvándorlás során fokozódott, a szerelem gyakori témája ezeknek a daloknak.
Híres zeneszerzőink sora Bakfark Bálint és Tinódi Lantos Sebestyén nevével kezdődik, majd a Sáry László Tyukodi pajtásáig ható Rákóczi-dallamkör (további példák: Ó, mely sok hal; Zöld erdőben) és az Esterházy-család munkája - Harmonia Caelestis - és támogatása gazdagította a magyar zeneművészetet.
Liszt Ferenc: 2. magyar rapszódia
Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.
A XIX. századtól, Liszt Ferenc munkássága olyan csúcsra repítette a magyar zeneművészetet, ami az egyetemes kultúrában a mai napig a leghíresebben képviseli Magyarország, a magyarok egész művészeti életét.
A XX. és XXI. században Bartók Béla és Ligeti György folytatták a világhírű sort.[1]
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és intézményei
![]() | Bővebben: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
A magyar zeneművészeti felsőoktatás világviszonylatban is rendkívül jelentős, mintegy másfél évszázados múlttal rendelkezik. Létesítését először 1875-ben mondta ki a törvény. A mai egyetem elődje ekkor Liszt Ferenc lakásán jött létre, majd előbb, mint Zene- és Színművészeti akadémia a ma Régi Zeneakadémiának nevezett épületben, 1907-től pedig szintén Budapest klasszikus kulturális centrumában, a ma világhírű Liszt Ferenc-téri épületben nyerte el központját.
Első gyűjtőútja után már az új épületben lett zongoratanár Bartók Béla, aki A csodálatos mandarin után a 20-as évektől kezdett nemzetközileg is ismert lenni. A hangszeres tanszakok nagyon széles körűvé váltak, többek között ennek köszönhetők olyan csodák, hogy a francia zeneművészet csúcsáról a világhírű Rácz Aladár a vészkorszak ellenére hazaköltözött tanítani.
A zeneszerzés szakon Ligeti György, a zongora szakon Cziffra György (zongoraművész) vagy Fischer Annie karrierje is innen indult. Az egyetem épületeinek többsége a budapesti Nagykörút közelében van, a legújabb épület a Wesselényi utca 52-ben ("W52") Ligeti György zeneszerzőről kapta a nevét.
Táncművészet
A magyar táncművészet hagyománya a vidékenként változatos néptánc. A körtáncok közül leginkább ismert a karikázó, melyet nők adnak elő, a páros táncok közül a csárdás, a szólótáncok között pedig a legényes, a legnagyobb hagyományok Erdélyben, a népviseletéről is híres Kalotaszeg, Torockó környékén vannak.
Az államalapítás után kialakult nemzetközi kapcsolatok is több elemmel gazdagították a magyar táncéletet, de főleg a reneszánsztól új táncművészeti műfajok is létrejöttek, mint például az ungaresca vagy a hajdútánc.
A XIX.-XX. század fordulóján számos kezdeményezés indult a kortárs magyar táncművészet elindítására, ennek legelső nagy eredménye Bartók Béla két balettje A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Ezek a XXI. században is nagy hatásúak, az utóbbi alapján készült, 2015. december 31-éig csak némán, Mandarin címen játszott kortárstánc-darab, a Közép-Európa Táncszínház egyik leghíresebb előadása, a Harangozó Gyula-díjas Horváth Csaba rendezésében. E mellett ma a kortárs táncok szintén számos esetben megjelennek nyílt tereken, akár utcákon is.
Színpadi és utcai performansz művészek
![]() | Bővebben: Performansz |
A táncművészet irányából érkező magyar alkotók gyakran mutatnak be különleges, szokatlan mozdulatokat is tartalmazó performanszokat. Ez megvalósulhat színpadi, akár táncszínház szerű körülmények között vagy akár közterületen.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/E_Buday.png/140px-E_Buday.png)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/Vadas_Vass.png/160px-Vadas_Vass.png)
Magyarországon több közösségi hely teret ad kortárstánc irányából érkező alkotók speciális mozdulat-, mozgáselemeket tartalmazó színpadi performanszainak, ilyen például Budapesten a MüSzi. Olyan előadók, mint például Buday Enikő vagy Vass Imre többször élő zenei elemeket is felhasználva lépnek fel ezeken a helyeken, míg egyes művészek az utcán sétálóperformanszokat is adnak.
Szépirodalom
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/J%C3%B3zsef_Attila_k%C3%A9zirata_%28Sz%C3%BClet%C3%A9snapomra%29.jpg/220px-J%C3%B3zsef_Attila_k%C3%A9zirata_%28Sz%C3%BClet%C3%A9snapomra%29.jpg)
A magyar szépirodalom alapjai a népmesék és más népköltészeti műfajok, például az Egyszer egy királyfi népballada, melyet Arany László és Gyulai Pál gyűjtöttek össze a Kisfaludy Károly alapította Kisfaludy Társaság megbízásából.[2] A magyar népmesék sokszor szólnak a vándorlásról. Aprócska mag méretű kisfiúk, kislányok, legkisebb szegénylegények, vagy annak látszó álruhás királyfik, tündérek, öreganyák, öregapók, indák, erdők, griffek, sárkányok, táltosparipák és más lények népesítik be. A verses népköltészetben leginkább egyes mondókák maradtak meg kivételesen dallam nélkül, a többi automatikusan a zeneművészeti alkotásokhoz kapcsolódik. A népköltészetből ma is rengeteg alkotás alapja, ez is szájhagyomány útján terjed szabadon: "Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról szájra".
A szűkebb értelemben vett magyar irodalomtörténet legelső emlékei a Halotti beszéd és könyörgés és a magyar verstörténet kezdete az Ómagyar Mária-siralom.
A középkor nagy hatású (ám szórványosan megtalált) művei után az anyanyelvű magyar szépirodalom első igazán nagy korszaka a reneszánszban Balassi Bálint, majd Bornemisza Péter költészetével és Heltai Gáspár prózájával kezdődik.
A török után, a XVIII. század magyar irodalma lassan talált magára, ezután viszont a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújítás adta meg a máig tartó lendületet. A lírai költészet mellett felemelkedett a színházi műfajok közül a dráma, valamint az eposz és regény, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János és Madách Imre nemzetközileg is ismertté váltak.
Modern magyar irodalom
![]() | Bővebben: Magyar irodalomtörténet#Modern_magyar_irodalom |
Vajda János és Ady Endre törekvései nagy hatással voltak arra, hogy a XX. század elején Osvát Ernő megalapította az 1941-ig, Babits Mihály haláláig létező Nyugat folyóiratot, ami a legnagyobb hatású volt a korszak magyar szépirodalmának történetében, többek közt az első jelentős írónő, Kaffka Margit is itt lett ismert, de teret kapott József Attila és Radnóti Miklós költészete, Szerb Antal munkássága és a korszak szinte minden jelentős szépírójának művei is.
1945 után
A náci majd szovjet megszállás után a magyar szépirodalom jórészt az anyaországon kívül élők munkái és kapcsolatai által minden korábbinál nemzetközibbé vált, a legismertebb költő Pilinszky János, prózában pedig Kertész Imre a Nobel-díj és hazai elismerései által egyaránt.
Az 1970-es évektől az erősen állampárt-felügyelt írószövetségen belül működött először Fiatal Írók József Attila Köre - FIJAK -, majd 1981-1982-től máig már szélesebben József Attila Kör néven kiemelten fiatal írókat is tömörítő szervezet. Bár ma már több hasonló nívós társaság létezik, a JAK a JAK-füzetek és ma már más önálló egyesületi tevékenységei révén még mindig a fiatal magyar költészet és próza egyik legfontosabb közvetítője, ajánlásai alapján több szerző is József Attila-díjas elismerésben részesült.
![]() | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Fotó- és filmművészet
XX. századi úttörők
1906-tól a Magyar Fényképezők Országos Szövetsége célul tűzi ki, majd meg is valósítja az első szakiskolai szervezett fotóstanfolyamokat. Az oktatás egyik vezetője Mai Manó, aki haláláig (1917) vezette a Fény című lapot a fényképészetet, mint szakmát ismertette el.
A fotó- és filmszakmát művészi szinten elismertető úttörők idősebb és ifjabb Uher Ödön voltak. Idősebb Uher Ödön (1859-1931) már 1912-től készített némafilmeket, amiket Garas Márton (1881-1930) munkái követtek. (Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan magyar filmművészeti alkotás, amelyből a magyar hatóságok által igazoltan jogszerűen akár csak egy rövid mozgókép részlet is megjeleníthető a Wikimédia Commonson)
![]() | Bővebben: Magyar filmművészet |
Analóg technológiával
A fotó- és filmművészet mint önálló magasművészeti ágak kifejlődéséhez meg kell érteni, hogy a fényképek és filmek kezdetben drága nyersanyagra készültek. Jóllehet, főleg a fotózásnál, már az 1920-as években a Kassák-kör körül, Hevesy Iván és Kálmán Kata fotóinál már elindultak az iparművészeti törekvések, elsősorban a szociofotó területén, témaválasztásában egészen az 1970-es évekig ez volt Magyarországon a fotóművészet egyik legfőbb területe. A film területén az 1930-as évektől Székely István komolyabb, főleg klasszikus irodalmi filmjei, majd új, például Balázs Béla által írt forgatókönyvekkel elsőként többek között Szőts István, Radványi Géza, Fábri Zoltán juttatták a magyar filmet a nemzetközileg is elismert legmagasabb művészi szintre.
A magyar fotó- és filmművészet fejlődése szempontjából jót tett egyrészt az 1963 utáni (legalábbis az '56-hoz képest mérhető) csekély politikai enyhülés, másrészt a technológia is kissé olcsóbb vált. Több művész, például Dárday István, Szalai Györgyi, Jancsó Miklós, Ország Lili, a fotó- és filmművészetben egyaránt jelentőset alkottak, az absztrakció fontos jellemzője volt ennek a korszaknak és általában meggyökeresedett egy szabadabb stiláris gondolkozás.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Narcissus_and_Psyche_-_Prism.jpg/220px-Narcissus_and_Psyche_-_Prism.jpg)
1970 után üstökösként robbant be és a korszak egyik legjelentősebb alkotója lett a FIPRESCI életműdíjjal is kitüntetett Bódy Gábor, aki kultuszfilmekké vált kísérleti filmeket rendezett, az egyik legismertebb ilyen például a Weöres Sándor-alapján többek között Pilinszky János szerepeltetésével készült Nárcisz és Psyché.
A film 1980-ban közpénzből készült (finanszírozás aránya: 100%), ennek ellenére 2015-ig nem volt egyetlenegy más, közpénzt felhasználó mozgóképi művészeti alkotásból a közösségnek visszaadott egyetlen képkocka sem.
Így az 1980-as évek elejére elérkezik egy olyan korszak, mely a magyarországi összművészetben (v. ö. pl.: '180-as Csoport), így a fotó- és filmművészetben, elhoz egy elég nagyfokú autonómiát, a filmművészetben sok más jelentős művész mellett például Jeles András és Tarr Béla indítanak az analóg korszak végéig mélyreható változásokat, de a digitális korszak művészetére is van hatásuk, mely nagyjából 2010-re Magyarországon is a fotó- és filmművészetben egyazon mód elfogadott technológiává válik.
![]() | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Digitális korszak
2006 után a digitális filmtechnika elérte a filmművészeti elfogadottság szintjét, ezt az is mutatja, hogy az Európai Unió elkezdte támogatni a digitális vetítéseket. Ez a technika a kultúra természetéhez hasonlóan jó lehetőséget ad a remixelésre is, amint azt megmutatja például Pálfi György: Final cut című filmje is.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/Bus%C3%B3_portr%C3%A9.jpg/180px-Bus%C3%B3_portr%C3%A9.jpg)
A digitális film- és fotóművészetnek számos szabad kulturális tere nyílt, a legismertebb ezek közül talán a Wikimédia Commons. Ezek a terek nagyon jól kereshetők is, így egyre digitális fotóművész jelenik meg rajtuk, mint például Kémenes Bernadette, Györfi Rita, Dankaházi Lóránt, Fekete Attila és mások.
![]() | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Háború utáni jelentősebb európai játékfilm díjak
- Jancsó Miklós: Szegénylegények, Locarno - FIPRESCI
- Jancsó Miklós: Még kér a nép, Cannes - legjobb rendezés
- Szabó István: Mephisto, Cannes - FIPRESCI (Oscar-díj Rofusz Ferenc: A légy című rajzfilmje után)
- Mundruczó Kornél: Delta, Cannes - FIPRESCI
- Szász János: A nagy füzet, Karlovy Vary - a legjobb filmért a fesztivál Fődíja
- Nemes Jeles László: Saul fia, Cannes - FIPRESCI és Nagydíj (2016-ban Oscar-díjat is kapott)
- Enyedi Ildikó: Testről és lélekről - Arany Medve - Berlin
![]() | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Szabadművészet
A XXI. században a magyar kultúrában is elindult a szabad kulturális forradalom, és ezen belül a magyar művészetben is.
A magyar szabad művészek közül már több zenész, költő, képzőművész, színész tette közzé szabadon 1-1 művét vagy arról készült felvételt, egyszerű reprodukciót a Wikimédia Commonson vagy más helyeken valamely Creative Commons vagy más, néhány jogot visszaadó licenc alatt, így a szabadművészet a művészeti mozgalmak között fontossá vált Magyarországon is.
Művészeti közösségek
A magyar művészeknek szerte a világon több közössége van. A nemzetközi kapcsolatot tartók általában valamilyen erős autoritás alatt állnak, kivéve az olyan, hálózati alapon szerveződőket, mint például a Magyar szabad művészek.
Ugyanakkor helyi csoportok is vannak, melyek a művészeti tevékenység fenntartását más, önfenntartó módokon egészítik ki, ilyen például Budapest 8. kerületében, az Auróra, Gólya vagy Müszi.
Építészet
- Városi
- Budapest (1990 után)
- Népi
- Történelmi
- Reneszánsz
- Barokk
- Klasszicista
- Romantikus
- Historizáló
- Szecessziós
- 20. század első fele
- Népies stílus
Tudomány
Orvostudomány
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Borsos_%26_Doctor_Semmelweis_Ign%C3%A1c_cropped.jpg/98px-Borsos_%26_Doctor_Semmelweis_Ign%C3%A1c_cropped.jpg)
A magyar orvostudomány több világhírű orvost adott a világnak.
Semmelweis Ignác az anyák megmentője az aszepszis módszerének feltalálója. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos izolálta a 30-as évek elején a C vitamint. Pető András mozgásterepeuta, a világhírű nemzetközi Pető Intézet alapítója.
Matematika
A magyar tudomány leghíresebb területei közé tartozik a matematika is.
Bolyai János világhírű matematikusunk a modern fizika számára nélkülözhetetlen nem-euklédeszi geometriát alkotta meg. Neumann János példát mutatott a világnak azzal, hogy a szellemi monopóliumokat elutasítva leginkább a Shannon-féle elvek kibontakoztatásával és továbbfejlesztésével megalapozta az információs társadalmat létrehozó kultúrtörténeti fordulatot a világ számára.
Nobel-díjasok
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/GyorgyiNIH.jpg/92px-GyorgyiNIH.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ef/Wigner.jpg/92px-Wigner.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/68/Ol%C3%A1h_Gy%C3%B6rgy_el%C5%91ad%C3%A1sa_8299.jpg/98px-Ol%C3%A1h_Gy%C3%B6rgy_el%C5%91ad%C3%A1sa_8299.jpg)
Év | Személy | Terület | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|
1905 | Lénárd Fülöp | fizikai | ||
1914 | Bárány Róbert | orvosi | magyar származású osztrák Nobel-díjas | |
1925 | Zsigmondy Richárd | kémiai | magyar származású osztrák Nobel-díjas | |
1937 | Szent-Györgyi Albert | orvosi | ||
1943 | Hevesy György | kémiai | ||
1961 | Békésy György | orvosi | ||
1963 | Wigner Jenő | fizikai (megosztva) | ||
1971 | Gábor Dénes | fizikai | ||
1976 | Daniel Carleton Gajdusek | matematikai | szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas | |
1976 | Milton Friedman | közgazdasági | magyar származású amerikai Nobel-díjas | |
1986 | Elie Wiesel | béke | Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai Nobel-díjas. Saját bevallása szerint nem tartja magát magyarnak, de gyerekkorában a jiddis anyanyelve mellett, amely a család elsőrendű társalgási nyelve volt, a helyzet követelményei szerint természetszerűen használták a német, magyar és román nyelveket is, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért. | |
1986 | Polányi János | kémiai (megosztva) | Németországban született magyar származású kanadai Nobel-díjas | |
1994 | Harsányi János | közgazdasági (megosztva) | ||
1994 | Oláh György | kémiai | ||
2002 | Kertész Imre | irodalmi | ||
2004 | Herskó Ferenc | kémiai (megosztva) |
![]() | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Szórakoztatóipar
A magyar szórakoztatóipar leginkább a vigalmi – részben varieté – műfajokból fejlődött ki. Ide tartoznak például:
- a kocsmai vagy sok esetben általánosabban vendéglátós, mulatós zene, a magyar nótától és sanzonoktól a slágerdalokig. A XXI. században a magyar zeneipar nemzetközi szinten nem jelentős. A XX. században egy-két operetten kívül egyedül a Szomorú vasárnap sláger ért el nemzetközi ismertséget;
- konferanszié és egyéb dumák, bohózatok. Utóbbiak közt Rejtő Jenő is alkotott, Molnár Ferenc egy-két könnyed vígjátéka pedig eljutott az USA-ba is;
- látványos táncelemekkel tarkított revüszerű produkciók, ilyenek állandóan is megtekinthetők az olyan helyeken, mint például a Budapesten a Moulin Rouge előadásai, heti egyszer-kétszer, mint például az Orfeumclubban, vagy többnyire alkalmanként egyes művelődési befogadó központokban, mint például a MüSzi;
- alternatív helyek, romkocsmák, hajók stb. ide tartozott/tartozik pl. a Tilos az Á, az A38 Hajó, a Kobuci, az Old Man's Music Pub, a New Orleans Music Club; stb.
Galéria
Művészet
- Halmos Béla - népzenész, Zagyi Lajos fényképe
- Liszt koncertteremben - Theodor Hosemann 1842-ben készült rajza
- József Attila szobra A Dunánál című versének ihletésére a Parlament mellett, Marton László alkotása
- Bartók Béla szobra
-
- Rácz Aladár a Franciaországban nősült, de a vészkorszakban hazájába visszatelepült világhírű cimbalomművész
- Ligeti György világhírű zeneszerző 1984-ben
- Dankaházi Lóránt Busó portré című fotóalkotása
- SAPP csoport, a magyar utcai táncművészet legismertebb előadócsoportja
- Jelenet a magyar cirkuszszínház világából, a Hottentotta című előadásból
- Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché
- Fiatal költőnők dedikálnak a Liszt Ferenc téren a 2015-ös könyvhéten
Videók
Tánc és performansz
- Az SAPP társulat BDPST in Move című előadásából
- Egy videó Buday Enikő és Ingrid Schmoliner Jazzaj extra esti performanszából
- Részlet Fenyves Márk egy orkesztika előadásából 2015 májusában
- Részlet Czap Gábor Shoji című színpadi performanszából
- A Persona című kortárs táncművészeti előadás próbája az Auróra kultúrközösségi térben
Színház
- Lövés jelenet Cserje Zsuzsa Asszonysorsok című előadásából
- Részlet Szenteczki Zita Közöny című előadásából
Költészet
- Rögtönzés József Attila Eszmélet című versére a Szabadság téren
- Oravecz Péter saját saját versének egy részletét szavalja
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Források
![Commons:Category:Hungarian culture](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png)
- magyarzenetortenet.hu
- Amikor betiltják Szerb Antalt Archiválva 2014. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- a magyar művészettörténetet átfogó linkgyűjtemény a lap.hu oldalon
- A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos honlapja