Lorin Maazel

Lorin Maazel
Életrajzi adatok
Születési név	Lorin Varencove Maazel
Született	1930. március 6. Neuilly-sur-Seine, Franciaország
Elhunyt	2014. július 13. (84 évesen) Castleton Farms, Virginia, Amerikai Egyesült Államok
Házastársa	Dietlinde Turban (1986–) Israela Margalit (1969–)
Gyermekei	Fiona Maazel
Szülei	Lincoln Maazel
Iskolái	Pittsburghi Egyetem Peabody Gimnázium Fanny Edel Falk Laboratory School Interlochen Center for the Arts
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	hegedű
Díjak	a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal (2001) Nagy Aranymedál az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért (2003) Bajor Érdemrend a francia Becsületrend tisztje Grammy Award for Best Opera Recording (Julia Migenes, 1984) Grammy Award for Best Opera Recording (1976) Grammy Award for Best Orchestral Performance (John Coolidge Adams, 2004) Grammy-díj a legjobb klasszikus zenei albumért (John Coolidge Adams, 2004) Order of the Lion of Finland Hans von Bülow Medal Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja Kék Párduc – TV & Streaming Award (1996) Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland (1977)
Tevékenység	zenész, karmester, zeneszerző
Kiadók	RCA Records
Lorin Maazel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lorin Maazel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lorin Varencove Maazel (Neuilly-sur-Seine, Franciaország, 1930. március 6. – Castleton Farms, Virginia, 2014. július 13.) amerikai karmester, hegedűs, zeneszerző.

Korai évek

Lorin Maazel 1930-ban született a Párizs külvárosában található Neuillyben. Szülei amerikai származású zsidók voltak, így Maazel kisgyermekkorában az USA-ba került, ahol csodagyerekként V. Bakaleinikoff tanítványa lett. Kilencéves korában már vezényelte az Interlocheni Szimfonikus Zenekart a New York-i világkiállításon, ahol is Leopold Stokowskival lépett föl. Tizenöt éves korában hegedűművészként debütált. Toscanini meghívta, hogy vezényelje az NBC Szimfonikus Zenekart. Maazel ebben az időben a New York-i Filharmonikusokat és a clevelandi zenekart is vezényelte.

Karrierje

A pittsburgi egyetemre iratkozott be, ahol nem zenét, hanem nyelveket, matematikát, illetve filozófiát tanult. Emellett hegedült a Pittsburgi Szimfonikus zenekarban, majd 1949-50-ben a zenekar karmestergyakornoka lett. 1951-ben Serge Koussevitzky meghívására a Tenglewoodba ment, a Berkshire Music Centerbe, ahol karmester-tanár lett. Emellett ösztöndíjjal tanult tovább Olaszországban és Németországban.

Ezekben az időkben folyamatosan koncertezett, többek között fellépett Budapesten is (1961-62), és mivel hírneve egyre gyorsabban terjedt Európában, ő volt az első amerikai és egyben legfiatalabb karmester, akit meghívtak Bayreuthba, vezényelni. Több vezető szimfonikus zenekart is dirigált, egy ideig a Londoni Szimfonikus Zenekar társkarmestere volt Otto Klemperer mellett, majd a nyugat-berlini opera és a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara zeneigazgatója lett. Több nagy hangversenykörútra ment a clevelandi szimfonikusokkal. Fellépett – többek között – az edinburghi, a luzerni, és a salzburgi fesztiválokon is. Operakarmesterként is jeleskedett, meghívták vezényelni a Metropolitanbe valamint a milánói Scalába. Több ízben is vezényelte a Bécsi Filharmonikus Zenekar újévi koncertjét, legutoljára 2005-ben dirigálta őket. George Orwell 1984 című regényéből operát írt.

2012-től hároméves szerződéssel a Müncheni Filharmonikusok vezető karmestere volt, azonban halála előtt egy hónappal, 2014 júniusában egészségének megromlása miatt − miután több hangversenye is elmaradt − lemondott erről a tisztségéről.

Források

• Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. kötet
• Peter Gammond: Klasszikus zene (1994)
• Az Inforádió weboldalának cikke Lorin Maazel haláláról