Korbava vára : Fekvése, Története, A vár mai állapota, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Korbava vára

Korbava vára
Kaštel Krbava
Ország	Horvátország
Mai település	Udbina
Tszf. magasság	860 m

Épült	ismeretlen
Elhagyták	15. század (lerombolták)
Állapota	csekély falmaradványok
Típusa	hegyvidéki
Építőanyaga	kő
Elhelyezkedése
Korbava vára Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 31′ 49″, k. h. 15° 46′ 32″44.530277777778, 15.77555555555644.530278°N 15.775556°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 49″, k. h. 15° 46′ 32″44.530277777778, 15.77555555555644.530278°N 15.775556°E

Korbava vára (horvátul: Kaštel Krbava), egy középkori várhely Horvátországban, a Lika-Zengg megyei Udbina határában.

Fekvése

Korbava vára az Udbina-Visuć út jobb oldala felett emelkedő 860 méter magas Kalaura nevű hegy tetején állt.

Története

A korbáviai zsupánságot még a honfoglaló horvát törzsek alapították. Később a Gusić család uralma alá tartozott.^[1] Központja Korbava vára körül alakult ki a középkorban "civitas Corbaviae" néven mint erődített település a korbáviai grófok székhelye.^[2] 1185 és 1460 között a korbávai püspökség székhelye. Korbava neve először Dmitar Zvonimir horvát király idejében 1078-ban tűnik fel Desimir korbáviai gróf említésével, majd 1100 körül egy krk-szigeti glagolita okiraton említik Desilo korbáviai grófot. Az 1185-ben alapított korbáviai püspökség fennhatósága Likán kívül Novigrad, Plaški, Drežnik és Modrus területére is kiterjedt. 1460-ban a püspökség a török veszély elől Modrusra költözött. A Kalaura-dombon ma is láthatók a püspökség egykori székesegyházának tekintélyes romjai. 1493-ban Udbina közelében a korbávmezei csatában a Hadum Jakub pasa vezette török hadak Derencsényi Imre horvát bán szlavón-horvát seregét teljesen szétverték. A csatában a fővezérrel együtt esett el a horvát nemesség színe-java, a csatatéren mintegy tízezer keresztény halott maradt. 1527-re kihasználva a mohácsi csata utáni zűrzavart és a horvát nemesség megosztottságát a törökök teljesen megszállták Lika és Korbava területét. A vár jó néhány közeli várhoz hasonlóan még a középkorban elpusztult. A vár pusztulását mindenképp 1460, a püspökség Modrusra költözésének időpontja előttre teszik. Feltételezhető, hogy pusztulását török támadás okozta.

A vár mai állapota

Ma a Kalaurán a falaknak csak csekély maradványait találjuk. A vár alakjára csak a terep domborzata és a korabeli rajzok alapján következtethetünk. A korbavai várnak helyet adó sziklán, jelenleg egy formás, de teljesen új építésű kilátó látható. A kilátó építése során, azonban a szirttetőn található csekély maradványokat is megsemmisítették.