Ilona

Az Ilona^[1] női név, a Heléna régi magyarosodott alakváltozata, amelyet a középkor óta használnak ebben a formában.^[2] A magyar nyelvbe szláv közvetítéssel került, és szabályos nyelvi változásokkal alakult ki a mai alakja: Jelena → Jelona → Ilona.^[3]

Az Ilona azon ritka magyar nevek közé tartozik, mely a magyar nyelvből került be más népek névanyagába, a 20. század elejétől megtalálható a finn nyelvben, amihez hozzájárulhatott az is, hogy alakja a finn ilo (öröm) szóra hasonlít.^[3]

Rokon nevek

• Ila:^[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.^[2]
• Illa:^[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.^[2]
• Ilon:^[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.^[2]
• Ilonka:^[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.^[2]
• Ilus:^[1] az Ilona magyar becenevéből önállósult.^[2]
• Jelena:^[1] a Heléna oroz alakváltozata.
• Jelina:^[1] a Jelena alakváltozata.

Helén, Heléna, Ilka

Becenevei: Ilon, Ilonka, Ili, Ilike, Ilus, Iluska, Ila, Ilácska, Ilka, Ica, Icu, Icuka, Illa, Ilók, Ilcsi, Icó, Inci, Cila, Lonci^[4]

Gyakorisága

A középkor óta használatos, elterjedéséhez a keresztény hagyományon (Szent Heléna kultusza) kívül a középkori Trója-regény Szép Ilonája is hozzájárult, valamint a 16. századi Gergei Albert-féle széphistória Árgírus királyfiról és Tündérszép Ilonáról.

Igazán népszerűvé a 16. században vált, a század elején a 2., a végén a 9. helyen állt gyakoriságban, de a 17. században visszaesett a 13. helyre.^[3] A 18. században újból a lista elején volt a 6. helyen, majd a 19. század végén Budapesten a 4. legnépszerűbb név volt.^[3] A 20. század elején a 6., 1959-ben pedig 9. volt. 1967-ben a 11. leggyakrabban adott női név volt, de a 80-as évekre erősen visszaesett, csak az 55. helyen szerepelt.^[3]

Az 1990-es években az Ilona már ritka név, az Ila, Illa, Ilonka és Ilus szórványos nevek voltak, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között.^[2][5][6]

Névnapok

Ilona, Ila, Illa, Ilon, Ilonka, Ilus, Jelena, Jelina

• április 23.^[2]
• július 31.^[2]
• augusztus 18.^[2]
• szeptember 23.^[2]
• augusztus 13.

Idegen nyelvi változatok

A magyar alakot használják a német, szlovák, cseh, finn névadásban is.^[2]

Híres Ilonák

„Ilona” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Egyéb Ilonák

Vezetéknévként

Ila, Ilka, Illa, Illó, Illócs, Ilók, Illók alakban használatos családnévként.^[3]

A népnyelvben

• ilona a neve egyes vidékeken a szőlőt megtámadó apró kártevőnek^[3]
• ilonabogár a neve a bodobácsnak vagy a katicabogárnak egyes vidékeken^[3]
• ilonabéka, ilonakeszeg állatnevek^[3]
• ilona a neve egy apró, zsíros húsú halnak^[3]
• ilonahagyma, kékilonka néven is ismerik a májvirágként ismert boglárkafélét^[3]
• Ilonka néven említik egyes helyeken a vakarcsot, ami a kenyérsütéskor a maradék, összekapart kenyértésztából sütött kenyérdarab neve.^[3]

Az irodalomban

• Több mese- vagy balladahőst neveznek Ilonának vagy a belőle származott nevek valamelyikén: Budai Ilona története, Görög Ilona és Zetelaki László története, Szép Ilona története, Ilók és az együgyű Mihók tréfás mese.
• Petőfi Sándor János vitéz című művében szerepel Iluska
• Kosztolányi Dezső is írt verset Ilona címmel.

Jegyzetek

Források

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

További információk

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250