François-Joseph Fétis

François-Joseph Fétis
Született	1784. március 25.[1][2][3][4][5] Mons[6]
Elhunyt	1871. március 26. (87 évesen)[1][2][3][4][5] Brüsszel[6]
Állampolgársága	belga (1830–)
Gyermekei	Édouard Fétis Adolphe Louis Eugène Fétis
Foglalkozása	zeneszerző könyvtáros zenetudós neveléstudós karmester zenepedagógus zeneteoretikus zenekritikus zenetörténész egyetemi oktató író udvari karmester
Iskolái	Párizsi Konzervatórium
Kitüntetései	Római Díj
Sírhelye	Brussels Cemetery
Zenei pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Műfajok	opera
Hangszer	hegedű
François-Joseph Fétis aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz François-Joseph Fétis témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

François-Joseph Fétis (Mons, 1784. március 25. – Brüsszel, 1871. március 26.) vallon zenetudós, zeneszerző és iskolaigazgató.

Élete

Orgonista fiaként született. Zongorázni és hegedülni tanult, hétévesen már komponált, kilencéves korában templomban orgonált. A párizsi Conservatioire-on Boieldieu-nél zongorát és Reyernél összhangzattant tanult 1813-ig.

1806-ban feleségül vette Pierre-François-Joseph Robert jogász-politikusnak, Danton titkárának és a vallon arisztokrata családból származó Louise-Félicité de Kéralio írónő-műfordítónak a lányát, majd a pár az Ardennekbe vonult vissza, ahol Fétis zenetörténeti kutatásokat folytatott. Ekkor kezdte el írni monumentális zenei „lexikonát”, a Biographie universelle des musiciens et bibliographie générale de la musique-ot, a történelmi információk és anekdoták igazi kincsestárát, amely csak 1835 és 1844 között jelent meg Párizsban, nyolc kötetben.

1813-ban először orgonistának nevezték ki a douai-i Szent Péter-templomba, majd a helyi iskola zenetanárának is. Ezekben az években összeállított egy módszertant az ének és egyet a harmónia oktatására.

1821-ben zeneszerzéstanárként tért vissza a Conservatoire-ba. 1827-ben ugyanitt könyvtárossá nevezték ki. Ebben az évben megalapította a Revue musicale című folyóiratot, az első komoly francia zenei periodikát. A lap 1835-ben összeolvadt a Gazette musicale-lal. Ugyanakkor együttműködött olyan újságokkal, mint a Temps és a National.^[7]

1833-tól I. Lipót kívánságára a brüsszeli konzervatórium igazgatója volt. Utódja Françoise-Auguste Gevaert lett. Ugyanakkor a belga királyi kápolna zenei vezetőjének tisztjét is ellátta. 1844-ben egy összhangzattana jelent meg a francia fővárosban.

1866-ban meghalt a felesége. Fétis visszavonult a brüsszeli társasági élettől, és lemondott a királyi udvarban betöltött tisztségéről. 1869 és ’76 között jelent meg – szintén Párizsban – ötkötetes zenetörténete, az Historie générale de la musique.

Komponált két- és négykezest zongorára; szonátát hegedűre; szimfóniát; szimfonikus fantáziát szimfonikus zenekar számára; koncertnyitányt; rekviemet; románcokat; nyolc operát. Az e-moll hangnemű Aria di Chiesát egyes zenetudósok neki tulajdonítják, a többség azonban Alessandro Stradellának (mások meg Louis Niedermeyernek). Több, mások neve alatt komponált műve is megjelent.

Tanítványai között volt Luigi Agnesi, Jean-Delphin Alard, Juan Crisóstomo de Arriaga, Louise Bertin, Guillermo Morphy, William Cusins, Julius Eichberg, Ferdinand Hérold, Frantz Jehin-Prume, Jacques-Nicolas Lemmens, Adolphe Samuel és Charles-Marie Widor.

Jegyzetek

Források

• Dictionnaire de la musique. La musique des origines à nos jours [...] direction [...] Marc Vignal. Paris, 1992. Larousse. ISBN 203511314-8

További információk

• Biographie universelle des musiciens (második kiadás) a Google Könyvekben :
  • 1860. évfolyam 1. szám (478 oldal) Aaron–Bohrer (+ 2. évfolyam)
  • 2. kötet, 1861 (484 oldal) Boildieu – Derossi (+ 1. évf.)
  • 1862. évf. 3. kötet (480 oldal) Désargus – Kertek
  • 4. kötet, 1862 (491 oldal) Gibbons – Kazynski
  • 5. kötet, 1863 (480 oldal) Kechlina – Martini (+ 6. évf.)
  • 1864. évf. 6. kötet (496 oldal) Martini, leP – Pérolle (+ 5. évf.)
  • 1864. évf. 7. kötet (548 oldal) Perotti – Scultetus (+ 8. évf.)
  • 1865. évfolyam 8. szám (527 oldal) Sebastiani – Zyka (+ 7. évfolyam)
• Biographie universelle des musiciens (Arthur Pougin kiegészítése) a Google Könyvekben :
  • 1878 1. évf. (480 oldal) Abadie – Holmes
  • 1880. évfolyam 2. szám (691 oldal) Holmes, Mlle Augusta – Zwingli

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a François-Joseph Fétis című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.