Ezüst juhar

Ezüst juhar
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids II Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales) Család: Szappanfafélék (Sapindaceae) Nemzetség: Juhar (Acer) Fajcsoport: Rubra Fajsor: Rubra Faj: A. saccharinum
Tudományos név
Acer saccharinum L.
Szinonimák
A. dasycarpum[1]
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Ezüst juhar témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüst juhar témájú médiaállományokat és Ezüst juhar témájú kategóriát.

Az ezüst juhar (Acer saccharinum) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj. A leggyorsabb növekedésű juharfaj.

Elterjedése

Észak-Amerika keleti részén honos. Hazájában síkvidéki faj. Nyirkos talajokat, folyópartokat kedvel. Európába először 1725-ben hozták be. A XX. századra ezen a földrészen is általánosan elterjedt.

Leírása

Terebélyes, oszlopos 30 méter magas lombhullató fa. Kérge előbb szürke és sima, majd pikkelye, hosszant repedezett. Az idősebb fákon gyakran nőnek vízhajtások. Vesszője vörösesbarna, fénylő, világos paraszemölcsökkel. Ágai vékonyabbak a többi juharénál, nagyon hosszúak, felfele növőek, de a koronaperemén lefele lógóak. Nedvében elég sok a cukor. Rügyei tojásdadok, vöröslők, míg a hónaljrügyek szártól elállók, keskenyek, hegyesek, a csúcsrügynél alig kisebbek.

A levelek keresztben átellenesek, fiatalon szőrösek, tenyeresen osztottak, ötkaréjúak, hegyesen fogazottak, 8–15 cm hosszúak és szélesek. A karéjok a levélalap felé elkeskenyednek. A felszínük világoszöld, sima, fonákjuk ezüstös és finoman szőrös, ősszel rendszerint megsárgulnak, sárgásvörösre színeződnek. Nevét is leveleinek szép, ezüstszürke fonákáról kapta.

A virágai aprók, zöldessárgák, váltivarúak (a virágzatokban a kétivarú virágokon kívül a porzók vagy a termő elsatnyulása következtében egyivarúak is találhatóak - de akár az egész virágzat is átalakulhat), csupaszok (szirmaik hiányoznak), kis csomókban, lombfakadás előtt, kora tavasszal nyílnak. Az amerikai fajok közül legkorábban, gyakran már márciusban virágzik. A termése ikerlependék, 2 cm-esek, széttartók, éréskor szétválnak. A magház orsó alakú.

Élettartama 60-80 év. Tőről sarjad. Kiegyenlített hőigényű, fényigényes, közepes vízigényű faj. Fája a többi juharfajéhoz képest puhább és könnyebb és törékeny.

Változatai

• A. s. ‘Asplenifolium’^[2]
• A. s. ‘Laciniatum’^[3]
  • ‘Laciniatum Wieri’^[4] – szeldelt levelű ezüst juhar: 1873-ban szelektálták ki, nevét levele formájáról kapta^[5][6][7]
  • ‘Lutescens’ - sárgalevelű ezüstjuhar^[5]
  • ‘Pax’^[8]
• A. s. ‘Pyramidale’^[9]

Hasznosítása

Európában, Magyarországon is kedvelt, gyakran ültetett parkfa, mivel a városok szennyezett levegőjét jól tűri, gyors növekedésű és szép lombszínű. Ültetik még erdősávokban, fasorokban, ritkábban az ártereken is.

Képek

• 
  Habitusa
• 
  Kérge
• 
  Levelei
• 
  Virágai
• 
  Termései
• 
  Őszi levelek

Jegyzetek

Források

• Allen J. Coombes: Határozó kézikönyvek: Fák, Egyetemi Nyomda ISBN 963-545-038-9, 1996.
• The Plant List Acer saccharinum L.
• Rapaics Raymund Juhar A természet - 33. évfolyam 11. szám (1937.)
• Budapest III. kerület, Római-part ideiglenes árvízvédelmi mű tervezése: Favédelmi terv (pdf) - Ezüst juhar – Acer saccharinum L. 10-11. oldal, 2013
• Kertészeti lexikon (szerk.:Muraközy Tamás) - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963. ISSN 0006-8144

További információk

• Van den Berk B.V. Acer saccharinum / Silver maple Archiválva 2014. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• NYME Erdőmérnöki Kar Magyarországi faóriások és famatuzsálemek