Elektromos fűtőkészülék

Az elektromos fűtőkészülékek a hőleadásuk fizikai elve alapján nem jelentenek egységes csoportot. Vannak közöttük hősugárzással (radiációval) és hőáramlással (konvekcióval) hőt leadó készülékek.

Ventilátoros hősugárzó, hőlégbefúvó

A hősugárzó egy hőfejlesztő berendezés, amely egy ventilátor segítségével működik. A beépített több fokozatban bekapcsolható izzószálon a ventilátor áthajtja a levegőt. Így a készülék felmelegíti a levegőt, és amikor eléri a beállított hőmérsékletet, a benne található termosztát kikapcsolja. Ezek a készülékek túlmelegedés elleni védelemmel is el vannak látva. A ventilátorral ellátott hőfejlesztők zárt térben gyorsan felfűtik a helyiséget a ventilátor nélküliekhez képest, de mint minden mozgó eszköz, a ventilátor is létrehoz egy bizonyos nagyságú hallható zajt.

Olajradiátor

Az olajradiátorok olyan fűtőberendezések, ahol az elektromos fűtőtekercsekkel olaj közeget melegítenek fel. Az olaj előnye hogy nem okoz korróziót, jó elektromos szigetelő, és a forráspontja is magas. Az olajradiátorok konvekciós, áramlásos hőleadással adják le a hőt, tehát a környező levegőt melegítik fel, és az cirkulál a helyiségben. Ennek és a központi cirkófűtéshez képest alacsonyabb teljesítményüknek betudhatóan lassabban melegítik fel a helyiséget, az olaj hőtároló képességének köszönhetően viszont a lekapcsolás után még adnak át hőt a környezetüknek.

Infravörös hősugárzó

Konvektor, hőtárolós kályha

Split klíma, hőszivattyú

Klímával, hőszivattyúval fűteni rendkívül hatékony más elektromos fűtőberendezésekkel szemben. Míg egy hősugárzó vagy olajradiátor 1 kW elektromos áramból körülbelül 1 kW fűtőteljesítményt képes előállítani, a hőszivattyúk akár 4-5x hatékonyabbak. Ezzel alapvetően jelentős összeget lehet a villanyszámlából megspórolni, tekintve, hogy H-tarifás mérőegység kiépítését lehet a legtöbb berendezés mellé igényelni. Ennek előnye, hogy október 15 és április 15 között 38-50% kedvezményt kapunk a hőszivattyú működésére felhasznált áramra.

A legtöbb split klíma berendezés legalább -10°C-ig képes fűtésre, de vannak kifejezetten erre a célra kialakított klímák is, amelyek -20°C külső hőmérséklet mellett is képesek meleget varázsolni otthonunkba. Fontos tény, hogy fűtés üzemmódban nem a beltéri egységnél alakul ki kondenzvíz, hanem a kültéri egységnél. Ha a kültéri egységből kondenzvíz csöpög fűtés üzemmódban, az normális, ha ez a víz nem távozik a készülékből, az problémákat okozhat.

A legtöbb készülék aljába be van építve egy fűtőszál ami meggátolja a készülék eljegesedését, és segíti a kondenzvizet távozni annak burkolatából. Ha a készülék rossz helyen van a víz csöpögés szempontjából, és szükséges elvezetni a kondenzvizet, egy felxibilis vagy pvc cső által, megvan annak az esélye, hogy a csőbe fagy meg a víz. Ezt el lehet kerülni, ha a kültéri egységhez beszerelünk egy külön termosztátot, a csőbe pedig egy vékony fűtőszálat. A fűtőszál a termosztátnak köszönhetően nem fog feleslegesen működni, csak ha fagypont alá esik a hőmérséklet. Ez az energia fogyasztást sem fogja jelentősen növelni, viszont ha a készülékünkből el tud távozni a kondenzvíz, ez nagyban elősegíti a leolvasztási ciklus megrövidülését. Leolvasztáskor a klíma egy pár percre kikapcsol fűtés üzemmódból és a kültéri egységre gyülemlett fagyos vizet próbálja lecsöpögtetni az elpárologtatóról.