Dombrád

Dombrád
Dombrád, Főtér (2022)
Dombrád címere Dombrád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	város
Polgármester	Harsányi László (független)[1]
Irányítószám	4492
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	3637 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	76,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	51,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′ 44″, k. h. 21° 55′ 37″48.228888888889, 21.92694444444448.228889°N 21.926944°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 44″, k. h. 21° 55′ 37″48.228888888889, 21.92694444444448.228889°N 21.926944°E
Dombrád Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Dombrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombrád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Kisvárdai járásában.

Fekvése

A megye északnyugati szélén helyezkedik el, a Tisza mellett, a folyó bal parti oldalán.

Különálló településrészei: Üdülőtelep, közvetlenül a folyó partján, a központtól 3 kilométerre északnyugatra, valamint Kistiszahát, a belvárostól 7 kilométerre nyugati irányban.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszakanyár, délkelet felől Pátroha, dél felől Gégény és Demecser, délnyugat felől Újdombrád és Beszterec, nyugat-délnyugat felől Tiszatelek, északnyugat felől pedig a Tisza túlsó, zempléni (bodrogközi) partján fekvő Cigánd.

A térség fontosabb települései közül Tiszakanyár 5, Tiszatelek 10, Beszterec 12, Vasmegyer 17, Kemecse pedig 23,5 kilométer távolságra található. Cigándtól légvonalban kevesebb, mint 5 kilométer választja el, közúton viszont ez a távolság megközelíti a 15 kilométert.

Megközelítése

A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el, Nagyhalász-Tiszatelek, illetve Kékcse-Tiszakanyár felől is a 3834-es, Demecser felől a 3827-es, Pátroha felől pedig a 3828-as úton. Határszélét nyugaton érinti még 3826-os út is.

Korábban elérhető volt vonattal is, a MÁV által üzemeltetett Nyírvidéki Kisvasút 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán, de 2009 óta a vonalon szünetel a forgalom.

Története

Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél.

A mai város elődje Dombrád és Óntelek 19. századi egyesüléséből alakult ki.

A 13. században a Hont-Pázmány nemzetség birtokolta, majd a Kállayak, 1386-tól pedig az ónodi Cudarok kezén volt.

A 15. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg.

A 20. század elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).

1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s ezáltal Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett községgé vált Dombrád.

1988. december 31-ig hozzá tartozott Újdombrád község is.

1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki. 2000. július 1-jén városi rangot kapott.^[3]

A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosította a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között. Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Solymosi László (független)^[4]
• 1994–1998: Solymosi László (független)^[5]
• 1998–2002: Solymosi László (független)^[6]
• 2002–2006: Kozmáné Kasza Veronika (független)^[7]
• 2006–2010: Kozmáné Kasza Veronika (független)^[8]
• 2010–2014: Kozmáné Kasza Veronika (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2014–2019: Kozmáné Kasza Veronika (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2019–2024: Harsányi László (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,4%, református 58,5%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 6,8% (16,2% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, románnak, szlovénnek és ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,5% volt római katolikus, 39,2% református, 2,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Nyírvidéki Kisvasút
• A vasútállomáson kisvasúti járművekből összeállított „skanzen”
• Helytörténeti kiállítás

Itt születtek

• Gaál Béla, eredeti neve Goldstein Béla, névváltozat: Gál (Dombrád, 1893. január 2. – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. február 18.) színész, filmrendező.

Jegyzetek

További információk

• Dombrád Önkormányzatának honlapja
• Dombrád friss hírei
• Térkép Kalauz – Dombrád