Csepel-Háros

Csepel-Háros
Közigazgatás
TelepülésBudapest XXI. kerülete
KerületBudapest XXI. kerülete
Városhoz csatolás1954. július 31.
Korábbi rangjaSzigetszentmiklós része
Népesség
Teljes népesség1653 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Háros (Budapest)
Csepel-Háros
Csepel-Háros
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 19° 02′ 56″47.395555555556, 19.04888888888947.395556°N 19.048889°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 19° 02′ 56″47.395555555556, 19.04888888888947.395556°N 19.048889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csepel-Háros témájú médiaállományokat.

Csepel-Háros (2012 végéig Háros) Budapest egyik városrésze a XXI. kerület délkeleti csücskében, a Csepel-szigeten, a Háros-szigettel szemközt.

Fekvése

Határai a Fácánhegyi (korábban 7274.) utca meghosszabbított vonala és a Fácánhegyi utca a Duna folyamtól, II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út, Plútó utca, 4076. utca, majd Budapest határa a Dunáig és a folyam a Fácánhegyi utcáig.

Részei

  • Fácánhegy (a 7274. /ma Fácánhegyi utca/ utcától délre, a II. Rákóczi Ferenc úttól a Dunáig)
  • Állásitagdűlő (Plútó utca – 4076. utca – főváros határa között)
  • Ürgehegyidűlő (8655. utcától /ma Lámpás utca/ délre, II. Rákóczi Ferenc út és Csepeli út között)
  • Kavicsostavidűlő (Csepeli úttól keletre a főváros határáig)
  • Vízművek lakótelep (a Dunapart és II. Rákóczi Ferenc út között, a Fácánhegytől délre)
  • Fövenykútidűlő (8647. utca /Ma Cseresznyefa utca/ és a főváros határa között)
  • Sáméhegyidűlő (Fövenykútidűlő és Ürgehegyidűlő között, a főváros déli határáig)

Története

A városrész a Csepel-sziget középkori településének helyén épült, amely a török időkben elpusztult, majd a 18. században újra települt. 1838-ban az árvíz teljesen elpusztította a települést. A mai település 1954. július 31-ig Szigetszentmiklóshoz tartozott. A Vízművek lakótelep 1981-1985 között épült.[2] A városrész többi területén a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a hajdani zártkertes hobbitelkek és gyümölcsösök helyén, a magas ingatlanárak és közműköltségek miatt a perifériára költözők kisebb családi házakat és szegényes hajlékokat építettek. Az alig közművesített szűk utcák zömmel nem szilárd burkolatúak.[3][4][5]

Hárost 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Háros névre keresztelte át.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
  3. ↑ Homoki Anna - Zártkert Magyarország (Magyar Narancs, 2018.05.30.)
  4. ↑ Fábián Tamás - Gazdagék itt azt csinálnak, amit akarnak (Index.hu, 2018.10.25.)
  5. ↑ Fábián Tamás - Egy középosztálybeli ezt engedheti meg magának (Index.hu, 2018.10.24.)
  6. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.

Források

  • Budapest városatlasz, Topográf, Budapest, 2000
  • Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 43. o. ISBN 963 9469 06 8  
  • Vigvári András - Zártkert Magyarország / Átmeneti terek a nagyvárosok peremén (Napvilág Kiadó, 2023, Bookline) ISBN 9789633385241
  • Hegedüs József, Horváth Vera, Gerőházi Éva, Szemző Hanna, Tönkő Andrea, Somogyi Eszter - A marginalizált helyzetű (szegregációval veszélyeztetett) városi településrészek vizsgálata (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, 2019.07.31. Városkutatás Kft.)