Bézouten identitate

Bézouten identitateak (edo Bézouten lemak) zera dio: zeroren ezberdinak diren a {\displaystyle a} eta b {\displaystyle b} bi zenbaki oso elkarrekiko lehenak badira, orduan existitzen dira x eta y bi zenbaki oso non 1= a x + b y = d {\displaystyle ax+by=d} den.

Era berean, d = z k h ( a , b ) {\displaystyle d=zkh(a,b)} izanik. Bezouten identitateagatik ondokoa ondorioztatu daiteke.:

  • Alde batetik, baldin eta n 0 {\displaystyle n\neq 0} bada, orduan z k h ( n a , n b ) = | n | z k h ( a , b ) {\displaystyle zkh(na,nb)=|n|zkh(a,b)} dela .
  • Bestalde, z k h ( a / c , b / d ) = 1 {\displaystyle zkh(a/c,b/d)=1} dela ziurtatzen du.

Identitateari izena Étienne Bézout (1730-1783) matematikari frantsesaren omenez jarri zitzaion[1]. Zenbaki teoriako beste teorema batzuk (Euklidesen lema edo Hondarraren teorema txinatarra, adibidez) Bézouten identitatean oinarritzen dira.

Soluzioen egitura

Bézouten identitateko ( x {\displaystyle x} , y {\displaystyle y} ) zenbakiak ( a {\displaystyle a} , b {\displaystyle b} )-rako Bézouten koefizienteak direla esaten da. Koefiziente horiek eta d = z k h ( a , b ) {\displaystyle d=zkh(a,b)} haien zatitzaile komun handiena Euklidesen algoritmo hedatuaren bitartez kalkula daitezke eta lortuko diren balioek honakoa beteko dute:

| x | | b d | {\displaystyle |x|\leq \left|{\frac {b}{d}}\right|} eta | y | | a d | {\displaystyle |y|\leq \left|{\frac {a}{d}}\right|}

a {\displaystyle a} eta b {\displaystyle b} bata bestearen multiplo badira, goiko erlazioan berdintza beteko da.

Bézouten koefizienteak ez dira bakarrak. Izan ere,

a ( x k b ) + b ( y + k a ) = a x k b a + b y + k b a = a x + b y {\displaystyle a(x-kb)+b(y+ka)=ax-kba+by+kba=ax+by} .

Hortaz, ( x {\displaystyle x} , y {\displaystyle y} ) Bézouten koefiziente pare bat kalkulatua izan denean, (Euklidesen algoritmo hedatuaren bidez, adibidez), gainerako ( x {\displaystyle x'} , y {\displaystyle y'} ) koefiziente-pareek existitzen diren Bézouten koefiziente guztiak (infinitu) adieraziko dituzte.

x = x k b , y = y + k a {\displaystyle x^{\prime }=x-kb,\qquad y^{\prime }=y+ka} .

Adibidea

Izan bitez a = 502 {\displaystyle a=502} eta b = 110 {\displaystyle b=110} bi zenbaki oso. Euklidesen algoritmo hedatuaren bidez ( x , y ) {\displaystyle (x,y)} Bézouten koefizienteak eta haien zatitzaile komun handiena den d = z k h ( a , b ) {\displaystyle d=zkh(a,b)} kalkulatuko ditugu. Zatiketa euklidearrak eginek eta hondarrak askatuz, zera lortuko dugu:

502 = 110 ( 4 ) + 62 62 = 502 ( 1 ) 110 ( 4 ) 62 = 502 ( 1 ) + 110 ( 4 ) 110 = 62 ( 1 ) + 48 48 = 110 ( 1 ) 62 ( 1 ) 48 = 110 ( 1 ) + 62 ( 1 ) 62 = 48 ( 1 ) + 14 14 = 62 ( 1 ) 48 ( 1 ) 14 = 62 ( 1 ) + 48 ( 1 ) 48 = 14 ( 3 ) + 6 6 = 48 ( 1 ) 14 ( 3 ) 6 = 48 ( 1 ) + 14 ( 3 ) 14 = 6 ( 2 ) + 2 2 = 14 ( 1 ) 6 ( 2 ) 2 = 14 ( 1 ) + 6 ( 2 ) {\displaystyle {\begin{aligned}&502=110(4)+62\quad \Rightarrow \quad 62=502(1)-110(4)\quad \Rightarrow \quad 62=502(1)+110(-4)\\&110=62(1)+48\quad \Rightarrow \quad 48=110(1)-62(1)\quad \Rightarrow \quad 48=110(1)+62(-1)\\&62=48(1)+14\quad \Rightarrow \quad 14=62(1)-48(1)\quad \Rightarrow \quad 14=62(1)+48(-1)\\&48=14(3)+6\quad \Rightarrow \quad 6=48(1)-14(3)\quad \Rightarrow \quad 6=48(1)+14(-3)\\&14=6(2)+2\quad \Rightarrow \quad 2=14(1)-6(2)\quad \Rightarrow \quad 2=14(1)+6(-2)\end{aligned}}}


Hortaz, z k h ( 502 , 110 ) = 2 {\displaystyle zkh(502,110)=2} da. Hondarrak atzera ordezkatuz, ( x {\displaystyle x} , y {\displaystyle y} ) Bézouten koefizienteak kalkulatuko ditugu:

2 = 502 ( x ) + 100 ( y ) 2 = 14 ( 1 ) + 6 ( 2 ) = [ 62 ( 1 ) + 48 ( 1 ) ] ( 1 ) + [ 48 ( 1 ) + 14 ( 3 ) ] ( 2 ) = [ 62 ( 1 ) + 48 ( 1 ) ] + [ 48 ( 2 ) + 14 ( 6 ) ] = 62 ( 1 ) + 48 ( 3 ) + 14 ( 6 ) = [ 502 ( 1 ) + 110 ( 4 ) ] ( 1 ) + [ 110 ( 1 ) + 62 ( 1 ) ] ( 3 ) + [ 62 ( 1 ) + 48 ( 1 ) ] ( 6 ) = [ 502 ( 1 ) + 110 ( 4 ) ] ( 1 ) + [ 110 ( 3 ) + 62 ( 3 ) ] + [ 62 ( 6 ) + 48 ( 6 ) ] = [ 502 ( 1 ) + 110 ( 7 ) + 62 ( 9 ) + 48 ( 6 ) ] = [ 502 ( 1 ) + 110 ( 7 ) ] + [ 502 ( 9 ) + 110 ( 36 ) + [ 110 ( 6 ) + 62 ( 6 ) ] ] = [ 502 ( 10 ) + 110 ( 49 ) + 62 ( 6 ) ] = [ 502 ( 10 ) + 110 ( 49 ) ] + [ 502 ( 1 ) + 110 ( 4 ) ] ( 6 ) = [ 502 ( 10 ) + 110 ( 49 ) ] + [ 502 ( 6 ) + 110 ( 24 ) ] = 502 ( 16 ) + 110 ( 73 ) {\displaystyle {\begin{aligned}2&=502(x)+100(y)\\2&=14(1)+6(-2)\\&=[62(1)+48(-1)](1)+[48(1)+14(-3)](-2)\\&=[62(1)+48(-1)]+[48(-2)+14(6)]\\&=62(1)+48(-3)+14(6)\\&=[502(1)+110(-4)](1)+[110(1)+62(-1)](-3)+[62(1)+48(-1)](6)\\&=[502(1)+110(-4)](1)+[110(-3)+62(3)]+[62(6)+48(-6)]\\&=[502(1)+110(-7)+62(9)+48(-6)]\\&=[502(1)+110(-7)]+[502(9)+110(-36)+[110(-6)+62(-6)]]\\&=[502(10)+110(-49)+62(6)]\\&=[502(10)+110(-49)]+[502(1)+110(-4)](6)\\&=[502(10)+110(-49)]+[502(6)+110(-24)]\\&=502(16)+110(-73)\end{aligned}}}


Beraz, lortu ditugu Bézouten koefizienteak: x = 16 {\displaystyle x=16} eta y = 73 {\displaystyle y=-73} .

Egiazta daiteke Bézouten identitatea ( a x + b y = d {\displaystyle ax+by=d} ) betetzen dela:

502 ( 16 ) + 110 ( 73 ) = 2 {\displaystyle 502(16)+110(-73)=2} .

Esan dugunez, Bézouten koefizienteak ez dira bakarrak. k = 1 {\displaystyle k=1} baliorako, adibidez, honako beste ( x {\displaystyle x'} , y {\displaystyle y'} ) koefiziente-parea lortuko dugu:

x = x k b = 16 110 = 94 , y = y + k a = 73 + 502 = 429 {\displaystyle x^{\prime }=x-kb=16-110=-94,\,\qquad y^{\prime }=y+ka=-73+502=429} .


Egiazta daiteke Bézouten identitatea ( a x + b y = z k h ( a , b ) {\displaystyle ax+by=zkh(a,b)} ) betetzen dela:

502 ( 94 ) + 110 ( 429 ) = 2 {\displaystyle 502(-94)+110(429)=2} .


Erreferentziak

  1. (Frantsesez) Bézout, Étienne. (1779). Théorie générale des équations algébrique. De l'imprimerie de Ph. D. Pierres (Noiz kontsultatua: 2017-12-22).

Kanpo estekak

  • EHU TB - Alderantzizkoen kalkulua Z/nZ moduko eraztunetan
  • (Ingelesez) Online calculator of Bézout's identity.
  • Wolfram MathWorld, Bézout's identity
Autoritate kontrola
  • Wikimedia proiektuak
  • Wd Datuak: Q513028
  • Identifikadoreak
  • LCCN: sh2007006114
  • Wd Datuak: Q513028